Homoród községhez közigazgatási szempontból három település tartozik ezek pedig: Homoród az első írásos feljegyzés 1250-ből való, amit az Országos Levéltárban őrizik. Mirkvásár szintén az Országos Levéltárban őrizik az 1448-ból való írásos dokumentumot. Végül pedig Székelyzsombor amelyről 1432-ből származik az első írásos feljegyzés, amely az Országos Levéltárban található.

A község lakosságának száma 2209 személy, véltozatos nemzetiségekből tevődik össze, mégpedig: román, magyar, német, roma, és egyéb nemzetiségűek. Területe 11958 hektár, amelyből 365 hektár beépített terület itt található a már említett három település és a többi szabad terület, amiből termőföld 7410 hektár, 4183 hektáron fekszenek az erdőterületek, és a vízfolyások.

Elhelyezkedése

Homoród község Románia középső részén helyezkedik el, az úgynevezett „Homoród Völgyben”, Brassó megye legészakibb része. Kőhalom városától 4km-re található ahová az E60-as (Brassó – Marosvásárhely) úton lehet eljutni. Brassótól 62km-re, míg Segesvártól 58km-re fekszik, ami megkönnyíti az elérhetőségét.

Hogyan juthatok el Homoród községbe?

Haladva az E60-as főúton Segesvár és Brassó között található Kőhalom Állomás (azért nevezik igy, mert itt van Kőhalom vonatállomása) ahol a főúttól elágazódig egy aszfaltozott és jelzőtáblával ellátott út Homoród falu irányába. Homoródból kiérve a vasútátjáró után egyenesen haladunk amig elérjük Mirkvásárt. A falun keresztül továbbra is egyenesen tartjuk az irányt elérve így Székelyzsombort.

Történelem

Bizonyítékok igazolják azt, hogy a község területe már az újkőkorban is lakóterületként szolgált, viszont a legjelentősebb őskori leleteket a bronzkorra vezetnek vissza. Véletlen felfedezés útján bukkantak rá egy kisebb méretű szobrocskára, amit úgy neveznek a „Homoródi Vénusz” (a Szebeni Brukenhal múzeumban őrizik) mely a Wietenberg kultúrához tartozik.

Az ókor tájékozódási pontjai is megtalálhatóak, köszönhetően „Lindenhöltzchen” áthelyezésének még a római korban, a római út szomszédságába, amely összekötötte a Hévízi római tábort a Székelyudvarhelyi táborral. A községbe tartozó három falu mindegyikének a középkorig visszanyúló eredetét fedezték fel. Viszont a sorsuk csak részben volt hasonló mivel nagymértékű lakosságcsere ment végbe az évszázadok során, főleg 1000 után.

Homoród falu valamikori neve Petersdorf volt, ezt az elnevezést azután kapta, hogy templomot szenteltek Szent Péternek. A XIII. század második felében építették, az evangélikus templom egyike azon keveseknek, amelyek úgynevezett római bazilika csarnokkal rendelkeznek, és nem három hajósok, mint a legtöbb szászok által épített templom. Jelentősen megerősítették 1500 után, két burkolatú erődítménnyel, az erődtemplomot soha nem hódították meg.

1623-ban az erődtemplom nagy mértékben leégett, majd 1626-ban újraépítették. 1658-ban ellenállt a Kríméi török ostromnak. 1802, 1810, 1880, 1956 ezek azok az évek, amikor helyreállítási munkálatokat folytak a templomon.

Székelyzsombor területe, régi nevén „Sombor” – 1486-ban még Kőhalom székhez tartozott.

 

Klíma

Klíma

Brassó megye területileg a mérsékelt éghajlat közé sorolható be, regionális szempontból pedig, a nyugat-európai kontinentális átmeneten fekszik, óceáni és túlzott kontinentális behatásokkal kelet felől. Ezen kárpáti szektor klímája mérsékelt kontinentális, amit északnyugati légköri cirkulációk uralnak. Ebben a szélességi irányban, a régió klímája hideg légtömegek vízszintes áramlása álltal is befolyásolt, valamint poláris és meleg déli összetevőkkel. A község évi átlagos hőmérséklete 8 Celsius fok. Keresztül halad a községen a Nagy Homoród patak Kelet-Nyugat irányba, és a Kis Homoród patak Kelet-Dél irányba. Jelentős csapadék mennyiség jellemző az év minden időszakában. Még a legszárazabb hónap átlagos évi csapadékmennyisége is 588 mm / m.

Növényzet

Növényzet

Azon földrészek, amelyeken erdők találhatóak jelenleg a község magántulajdonát képezik, túlnyomó részt tölgy és bükkfákból tevődik össze. Dombos terület, sok réttel, és lombos erdővel, hiszen ez jellemző Délkelet Erdélyre. Mirkvásártól 2 km-re fekszik az a terület, ahol több százéves tölgyfák állnak, a leghíresebb közülük már elérte a 930 évet.

Fauna

Fauna

A község vadállománya összetett, mégpedig: medve, kárpáti szarvas, vaddisznó, farkas, róka stb. Homoród területe országszinten az egyik legkedvezőbb élőhely a kis békászó sas számára. A fészkelő ragadozók mellett, változó szabály szerűséggel megjelenik a községünk területén két globálisan is veszélyeztetett faj: a parlagi sas és a nagy békászó sas. Az öreg erdők nem csak a fészkelő ragadozók számára adnak otthon, hanem a fekete gólyának és a tölgy harkálynak is. A rétek közelében találkozhatunk a harissal. Ezek a területek kiváló táplálkozási helyként szolgálnak a fészkelő ragadozók, és a gólyák számára. A bokrok közelében előszeretettel bujkálnak nagyobb létszámban tövis szúró gébicsek.