Város

Kőhalom

A kőhalmi vár területe majdnem 11 hektár, belső udvar, falak és tornyok összessége alkotja. Mivel nagyon közel van az E60-as európai úthoz, már messziről meseszép látványt nyújt. 1324-ből való az első írásos dokumentum mely bizonyítja létezését. 2010 és 2012 között lezajlott Uniós pályázatnak köszönhetően majdnem teljes egészében sikerült helyreállitani a várat.

Város és vár

Segesvár

A segesvári vár: Segesvár, Maros megye, Románia megyei jogú városának a történelmi ó központja. Szász telepesek által lett építve a XII században latin neve így szól „Castrum Sex” a vár a mai napig megőrizte eredeti formáját, mivel még most is lakóhelyűl szolgál. 1999-ben felkerült az UNESCO világörökség listájára.

A vár egy fallal van körülvéve, amelynek hossza 930 méter, magassága pedig elérte a 4 métert. Utólagosan a fal magasságát néhány helyen 14 méterre is megemelték. A XIV és XVII század között épült, védelmező szerepet töltött be a török támadások ellen. Eredetileg 14 toronnyal rendelkezett, amiből 9 ma is fen áll. Mindegyiknek sajátos szerepe volt, különböző kézműves, céh műhelyek működtek itt.

  • Óratorony (64 méter magas, kaputorony).
  • Kötéltorony (a domboldali iskola fennsíkján, a XIX században restaurálták, napjainkban otthona ként szolgál a domboldali evangélikus temető gondozójának).
  • Mészárosok torony (hexagonális).
  • Szőcsök tornya (1676-ban leégett, viszont újraépítették, 4 szintes).
  • Takácsok tornya (lerombolták 1858-ban, a köveket pedig útburkolatként hasznosították).
  • Szabók tornya (szemben áll az Óratoronnyal, szintén kaputorony, 2 szintes, az ott lévő lőporgyár felrobbant 1676-ban teljesen elpusztítva a tornyot, később viszont újraépítették).
  • Ötvösök/Aranyművesek tornya (1809-ben belecsapott egy villám és leégett, 1863-ban lebontották, az alapzatára pedig a német középiskola torna terme épült. Akkori rendeltetése 1935-1936-tól a temető kápolnája).
  • Kaszálók tornya (25 méter magas, 4 szintes).
  • Tímárok tornya (a legrégebbi tornyok egyike).
  • Kovácsok tornya (1631-ben épült az előtte fennálló Borbélyok tornya alapjaira, majd 1676-ban tűzvész miatt leégett, de ezt is újjáépítették).
  • Lakatosok és Kádárok tornya a Csizmadiák és Kovácsok tornya között épült).
  • Halászok tornya valamikor a Küküllő folyó partján állt, messze a városon kívül, ahol a malom is volt. Ritkán van emlegetve. Napjainkban csak makett formájában létezik mely az Óratorony közelében lévő múzeumban tekinthető meg).
  • Csizmadiák tornya (a városfal északi végét jelzi, 1521-ben említik először, 1603-ban erődítménnyel bővítették, 1606-ban részleges sérüléseket szenvedett, 1650-ben újraépítették, 1676-ban leégett, 1681-ben ismét újra építették)

Templom

Szászkézd

Ahol valamikor egy román stílusú bazilika állt, 1493-ban egy nagy erődtemplomot emeltek I. István magyar király tiszteletére. A masszív templom melyet bánya kőből építettek, gótikus stílusban, csarnok jellegű, és 22 támpillér erősiti. Ez a csarnok nagyon széles és hosszú, az énekkar pedig három oldalról zárt. 1496-ban lett kész az énekkar, majd 1525-ben teljesen elvégezték a templom építését.

Evangélikus erődtemplom

Miklóstelke

A XVI században épült egy sokkal régebbi román stílusú bazilika helyére. Az evangélikus-lutheránus templom erődítményének összessége, egyike Erdély leghomogénebb építményének, ez a munka egy egységes, koherens építési időszak (1521-1524) remekművének számít, melyet a segesvári származású Ungár István mester irányítása alatt készült. Külsöje alacsony és masszív, a templomhajó és a boltíves énekkar felett egy erőditett emelet magasodik lövészablakokkal és nyílásokkal, amelyek nagyobb tárgyak kidobására szolgáltak. Az épület belseje szögletes alakú, a sarkain tornyokkal, a teteje pedig állványokkal van ellátva.

Templom

Erked

A templom és erődítménye a falu központjában található. Régi stílusában őrizték meg. Eredetileg 9 tornya volt, viszont ma már csak 6 áll mindegyik védő szereppel rendelkezik, az erődítmény pedig egy kettős belső rendszerrel van ellátva. Az erődítmény közepén valamikor egy három hajós román stílusú bazilika állt, ennek a helyén kezdték el építeni a templomot. A bazilikának nem volt tornya és a XIII század utolsó negyedébe épült. Az utólagos módosításoknak köszönhetően az 1500-as évek végén, egy csarnok típusú, gótikus stílusban épült templommá alakították. Ugyancsak ebben az időszakban kezdték el az erődítmény építését is.

Parasztvárak

Szászbuda

Szászbuda: parasztvárak a XIII-XVI századból, a belső udvarom gótikus stílusú templommal, a község központjában pedig erődtemplomok a következő falvakban: Mese, Rádos, Szászfehéregyháza.

Szászfehéregyháza: egyike azon erdélyi falvaknak, ahol erődtemplom létezik még ma is, melynek köszönhetően szerepel az UNESCO világörökség listáján. A falu nagy hírnévre tett szert annak köszönhetően, hogy a walesi Károly herceg gyakorta látogatja, mindemellett saját földbirtoka van a faluba. Ennek révén egy a festői táj nagy népszerűségnek örvend Európa szinten.

Parasztvár

Sövénység

A környéken található legtöbb templom a román, gótikus, barokk vagy neoklasszicista stílus jeleit hordozza. Mégis a Sövénységen található XV-XVI században épült evangélikus templom reneszánsz festményekkel díszített. A belső fal két toronnyal van ellátva, a dél-nyugati oldalán pedig egy megkettőzött „Zwinger” és egy karám, amely csapdaként szolgált.

Evangélikus templom

Garat

Garat Brassó megye, Zsiberk község egyik települése, melynek evangélikus temploma 1500-ban épült egy régi román stílusú bazilika alapjaira, amelyet még a XIII században építettek. Garat központjában a két főút kereszteződésénél egy lapos területen található Kőhalomszék evangélikus vártemploma.

Evangélikus templom

Homoróddaróc

A falu Brassó megye, Kaca községhez tartozik, a temploma pedig szintén egy XIII századbeli román stílusú bazilika alapjaira lett felépítve. Az erődített templom összességében áll: a templomból, erődített belső szerkezetből melyet egy védelmi út is kiegészít, négy torony, egy bástya és egy kaputorony alkotja.

terület

Rákos

A rákosi bazalt oszlopok (természeti ritkaság) egy védett területet alkotnak, amely nemzeti érdekeltségű a III. IUCN (geológiai természeti rezervátum) kategóriának felel meg, Brassó megyében, Rákos község adminisztrációs területéhez tartozik. 1,10 hektáros természetvédelmi terület védetté van nyilvánítva hatalmas masszív bazalt oszlopok alkotják melyet a láva folyam alakított ki.

A Fenyősi tó, (ami a valódi megnevezése a tónak) a legújabb része a Fenyősi bányának. Amikor a bányászati tevékenységek megszűntek akkora tehető a tó kialakulásának ideje, aminek smaragdra emlékeztető zöld színe van. A délnyugati fal oldalán, ami a tavat körül veszi 300 méter hosszan és 50 méter magasan, megfigyelhetők a függőleges irányú bányászati ásatások. A területen lévő bazaltos áramlások több formában léteznek: függőleges oszlopok, vízszintes áramlások, gerinchúros lávafolyamok, mikró vízszintes gerincoszlopok utóbbi a bányászatnak köszönhető ’’függőleges burkolat’’ aspektusát nyújtják.

1624-ben épült az alsórákosi Bethlen kastély, amit István Sükősd gróf családja építtetett, Bethlen Gábriel hercegtől kapott birtokon. A falak derékszöget zárnak be, a sarkokon pedig henger alakú tornyok állnak. A kastély elsődleges funkciója egy nemesi, korának megfelelő luxus grófi székhely volt. Amely egy esetleges török támadástól is megvédett, vagy a gyakrabban előforduló parasztfelkelésektől.